|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 2 találat | lapozás: 1-2 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Salvanu, Virgil 2004. július 3.Kolozsváron a Fellegvár Sétatér felőli oldalán 1995 novemberében állították fel a Virgil Salvanu tervezte 26 méter magas fémkeresztet. Eredetileg ökumenikus jellegűnek szánták, és a gondolatot a történelmi magyar egyházak is támogatták. Csak a talapzat elkészítésekor az arra került feliratból derült ki, hogy az 1848–49-es forradalom idején elesett román és szász áldozatoknak állít emléket. /A funárjárás sebei (V.). = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2011. május 21.�?jabb nacionalista retorika tárgya a Mátyás-szoborcsoportFutótûzként terjedt a hír, hogy a kolozsvári és jászvásári mûvelõdési élet néhány képviselõje beadványban kérte a kolozsvári polgármesteri hivataltól a Nicolae Iorgának tulajdonított idézetet tartalmazó tábla visszahelyezését a Mátyás-szoborcsoport talapzatára. A helyzetet súlyosbította Radu Moisin alpolgármester kijelentése, miszerint a városháza kérvényezni fogja a felirat visszahelyezését a területi mûemlékvédelemnél. Virgil Pop, a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Igazgatóság fõtanácsosa a Szabadságnak elmondta: mûemlékvédelmi engedélyt csak egy konkrét terv alapján bocsátanak ki, az 1992 november-decemberében a Fõtéren végzett átalakítási munkálatok, - így a Gheorghe Funar által elhelyezett tábla is - törvénytelenek voltak. László Attila alpolgármester hangsúlyozta: a városháza nem fogja a felirat visszaállítását kérvényezni, tábla tehát nem lesz, újrahelyezésének kérdése opciónak sem tekinthetõ. Virgil Pop lapunknak elmondta: a Nicolae Iorgának tulajdonított szövegbõl kiollózott, A csatában gyõzedelmes volt, csak saját nemzetétõl szenvedett vereséget Moldvabányán, amikor a legyõzhetetlen Moldva ellen indult idézetet tartalmazó táblát elõször 1932-ben helyezték el a szoborcsoport talapzatán, a két világháború között Európa-szerte szárba szökkent fasizmus és az államok közti feszültség által meghatározott sajátos keretek között. 1940-ben a feliratot a közhiedelemmel ellentétben nem a bevonuló magyar hadsereg, hanem a távozó román közigazgatás képviselõi távolították el - hangsúlyozta Virgil Pop, aki maga is közvetetten birtokába jutott egy betûnek. Aberráns nacionalista retorika Az építész kiemelte: a jelenlegi történelmi-politikai összefüggések már nem hasonlíthatóak a harmincas évek világához. �?gy vélte, a Gheorghe Funar polgármester által 1992. december elsején törvénytelen módon újra elhelyezett feliratnak az újbóli visszakerülését szorgalmazók nagy valószínûséggel a nacionalista retorika élesztgetésére alapozó ellenzék politikai indíttatásainak eszközei. �?k a nacionál-kommunista múlt csökevényeinek erõsítése által szándékoznak megnyerni a társadalom azon csekély szeletét, amely még érzékeny az ilyen típusú, aberráns retorikára. Mint elmondta, a megyei mûemlékvédelmi igazgatósághoz mindössze egy nyugalmazott kolozsvári katonatiszt megkeresése érkezett, aki ezt eredetileg a Megyei Kulturális és �?rökségvédelmi Igazgatóságnak címezte, de nem kapott választ, így elküldte a Kulturális és �?rökségvédelmi Minisztériumnak is, amely továbbította a megkeresést a Kolozs Megyei Mûemlékvédelmi Igazgatóságnak. Virgil Pop a Szabadság rendelkezésére bocsátotta az illetõnek küldött hivatalos válaszát is, amelyben összegzi: az 1992 november-decemberében a Fõtéren végrehajtott átalakítások törvénytelenek voltak. Az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság 1992. december 22-én kelt, 7384-es számú átiratában elrendelte a felirat eltávolítását, az 1992. november 30-i állapothoz való visszatérést. A bizottság 1994. március 10-én kelt átirata ismét emlékeztet a Fõtéri beavatkozások törvénytelen mivoltára - részletezte válaszában a tanácsos, aki felhívta a beadvány megfogalmazójának figyelmét arra is, hogy az 1992-es beavatkozások törvénytelen volta egyéb jogérvényes irat híján mindmáig fennáll, a törvényes rendelkezéseknek megfelelõen végzett és engedélyezett, 2010-es felújítási munkálatok eredményeként pedig megvalósult az eredeti, törvényes állapothoz való visszatérés. Utólag kérték az engedélyt 1992 december 22-i átiratában a Peter Derer által igazgatott Országos Mûemlékvédelmi Bizottság felhívta a kolozsvári városi tanács figyelmét arra, hogy az engedélyezésre benyújtott dokumentációjukban felsorakoztatott munkálatokat már részlegesen (így a tábla elhelyezését is) megvalósították, engedély pedig utólagosan nem bocsátható ki, így a beavatkozások egyértelmûen törvénybe ütköznek. Kijelentik továbbá, hogy Fadrusz János 1902-es szoborcsoportja rendkívüli értékû történelmi mûemlék, amelynek megteremtõje a talapzatot és a király lovas alakját összeillõ egységben alkotta meg, a szoborra kíirt versenyben pedig a nyertes maketten a Mathias Rex felirat szerepelt. A Nicolae Iorga egyik diskurzusából átvett idézetet tartalmazó tábla konjunkturális jellegû beavatkozásként, más történeti és törvénykezési összefüggésben került a szoborcsoport talapzatára - fogalmaz az átirat. Az okmány második részében a bizottság egyértelmûen megtiltja zászlótartó rudak elhelyezését a Fõtéren, amely a szobor mellett több kiemelt értékû építészeti emlék védett helyszíne, így adott esetben csak mozgatható zászlótartók helyezhetõk el a téren. Felszólítják továbbá a városi tanácsot, hogy alkalmazkodjon a fent említett szempontokhoz, és szabja meg a törvényszegõk büntetését. Mathias Rextõl a Iorga-idézetig Az építész röviden összegezte lapunknak a szoborcsoporton megjelent feliratok váltakozásának történetét is. 1894-ben Fadrusz János nyertes pályázatának makettjén a Mathias Rex felirat szerepelt, az 1900-as párizsi Világkiállításon bemutatott modellt pedig a Mathias Corvinus megjelöléssel látta el a mûvész, amint azt egy - a Központi Egyetemi Könyvtár (BCU) tulajdonában levõ - metszet is tanúsítja. Leleplezésekor, 1902-ben, a szobron a Mátyás Király felirat és Magyarország címere szerepelt. 1919-ben a Matei Corvinul elnevezés került a talapzatra, amelyrõl a címert eltávolították. Az 1932-ben elhelyezett Iorga-idézetes táblát 1940-ben lebontották, helyére a Mátyás Királyunk felirat és a magyar címer került. 1945-ben ezt a helyi közigazgatás Mathias Rex-re módosította, a reneszánsz király közismert aláírásának is megfelelõen. Az akkori, 1945-ös, a felirat módosítására összehívott ülésen egyébként bemutatták Fadrusz pályázati makettjét is, amelyet Mátyás király szülõházának padlásán fedezett fel Virgil Salvanu építész édesapja, aki abban az idõben a városháza építésze volt - magyarázta Virgil Pop, rendelkezésünkre bocsátva az 1992-ben kelt, a fentebbi információt közlõ jegyzetét is. 1992-ben a Gheorghe Funar-adminisztráció a mûemlékvédelem engedélye nélkül elhelyezte a kérdéses táblát, a munkálatok törvénytelensége a talapzat 2010-es lebontásáig fennmaradt - összegezte Virgil Pop. A mûemlékvédelmi tanácsos egyébként bemutatta Virgil Vãtãºianu akadémikusnak az Országos Mûemlékvédelmi Bizottsághoz címzett levelét is, amelyet vele gépeltetett le. A román mûvészettörténész, aki köré, mondhatni, iskola szervezõdött, felhívta a bizottság akkori elnöke, Aurelian Triscu figyelmét arra, hogy a Iorga-idézetet tartalmazó táblának nincs mit keresnie a talapzaton, mint ahogyan zászlótartó rudaknak sincs helyük a Fõtéren. Állításait Vãtãºianu egyszerûen arra a megfontolásra alapozta, hogy egy mûalkotásnak a mûvész által elképzelt állapotban kell maradnia. Paradox módon, a polgármesteri hivatalnak nemrégiben címzett beadványt aláíró személyiségek között olyanok is akadnak, akik annak idején Vãtãºianu diákjai voltak - tette hozzá Virgil Pop. Opcióként sem merül fel a tábla A tábla esetleges visszahelyezését a tulajdonosnak, ez esetben a kolozsvári polgármesteri hivatalnak kell kérelmeznie a területi mûemlékvédelemtõl, a végsõ engedélyezési fórum pedig az Országos Mûemlékvédelmi Bizottság, amely adott esetben felül is bírálhatja a területi mûemlékvédelmisek javaslatát, ennek viszont csekély a valószínûsége - magyarázta Virgil Pop. Hozzátette: a mûemlékvédelmi engedély mellett a városháza által kibocsátandó építkezési engedély is szükséges az egyébként A kategóriás mûemlékként besorolt Mátyás-szoborcsoporton végrehajtandó beavatkozáshoz - tette hozzá. László Attila alpolgármester a Szabadságnak hangsúlyozta: a városháza tulajdonosként semmiképpen nem fogja kérelmezni az engedélyt a tábla elhelyezéséhez, Radu Moisin alpolgármester pedig valószínûleg elhamarkodta nyilatkozatát. Mint elmondta, a városházának meg kell hallgatnia a megfogalmazott véleményeket, de a tábla elhelyezése még esetleges opcióként sem merül fel, a kérdés lezárt, Kolozsvár pedig már nem szimbólumháború helyszíne. Asztalos Lajos helytörténész lapunknak elmondta: Kolozsváron jelenleg is találhatók még a történelmi hûségnek ellentmondó tá lapozás: 1-2
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
